Dávid autóversenyző. 2015. Márciusában töltötte be a 13. életévét. Fiatal kora ellenére, már több mint 100 futamon vett részt, hatalmas sikerekkel. 10 évesen már a Hungaroringen vezetett, 12 évesen robbantott, amikor a felnőttek mezőnyében tudott diadalmaskodni. A gyorsan jött hírnevet a helyén kezeli és mindenért az Úrnak ad hálát. Ezeken kívül a nagybányai Hit Gyülekezete (Speranta) dicséret zenekarában gitározik, mindennap iskolába jár és cserkészkedik.
Vele beszélgettünk:
Hány éves voltál, amikor először vezettél autót?
6 éves voltam, amikor apa beültetett egy Ford Mondeoba. A bal kezem el volt törve. Úgy vezettem, hogy megtámaszkodtam az ülésbe, mert ha ültem volna rajta nem érem el a pedálokat.
Ki vagy mi motivált arra, hogy az autóversenyzést válaszd? Volt a családban autóversenyző?
Nem, a családban én vagyok az első pilóta. Apa nagyon sokat foglalkozott velem. Sok autóversenyző ismerőse bíztatta, hogy belém fektessen.
Emlékszel még az első versenyedre?
9 éves voltam és Szatmárnémetiben versenyeztem egy Rally sprinten. Annak ellenére, hogy a célom a verseny befejezése volt, sikerült felállnom a dobogóra. Mégis, ami még inkább megmaradt bennem, az volt, hogy az autómat le kellett parkolni más versenyautók közé háttal. Anya nagyon izgult, mert apa nem fért bele az autóba, engemet meg még nem látott képesnek háttal parkolni, de sikerült!
Milyen autóval versenyzel?
1.3-as Suzuki GTI, 16 szelepes és körülbelül 120 LE
Melyik futamaidra vagy a legbüszkébb?
Eddig több mint 100 versenyem volt. Két versenyt szeretnék kiemelni. Legbüszkébb a Besztercei terep rallyra vagyok. Hatalmas kihívás volt végig menni a pályán. Végül nagy küzdelem árán sikerült megvernem a nagyokat, köztük egy 3500-as Nissan Patrolt is. Ott igazán látszott az Úr kegyelme és az Ő angyalainak a védelme. Apa így engedett el a versenyre: „Felelős vagy fiam a navigátorod életéért, otthon vár egy veled egyidős kislány és az anyukája, felelős vagy a saját életedért és a nézőkért is, akik az út szélén állnak… na meg az autót se törd össze!”
És melyik a másik?
Az a Sovatai hó rally, aminek jókora visszhangja volt… Olaszországban megjelent egy újságcikk azzal a címmel, hogy „a lelkész csodája”. Apukám a Speranta gyülekezet pásztora. Ezeken a versenyeken 12 éves voltam.
Ezeket a sikereidet kinek vagy kiknek köszönheted a leginkább?
Hát elsősorban az Úrnak. Megtanultam, hogy az Ő jó szándékától függ a győzelmem és keresem, hogy meg ne sértsem a büszkeségemmel. Inkább mindig szerényen adminisztrálom a győzelmet. Nagyon sokat köszönhetek a szüleimnek, ha ők nem lennének mellettem, nem jött volna össze. Nem szokták előttem az anyagiakat megbeszélni, de látom, hogy nem egyszerű nekik.
Mi a rövid, illetve a hosszú távú célod a versenyzéssel?
A rövidtávú, hogy újra országos bajnok lehessek. Hosszabb távon gondolkodva pedig, hogy elinduljak a Dakar Rally-n. Meg akarom nyerni!
Ebben a sportban, mik azok a tényezők, amik a legjobban hátráltatnak a sikerességben?
Ez egy technikai sport, sok a váratlan meghibásodás, az autók nagy kopásnak vannak kitéve. A legnagyobb leckét mégis az elbizakodottság jelentheti. Ezt még jobban meg kell tanulnom kezelni. És persze a koncentrálási hiányról sem szabad megfeledkezni.
Hogyan készülsz fel egy versenyre?
Rengeteg függ az autó felkészítésétől. Apáék már egy héttel a verseny előtt, reggeltől-estig dolgoznak az autón. Sokat készülök szimulátoron és tesztekre is megyünk. A versenyek átlagosan két naposak, ahová anya és apa szokott elkísérni, és ha van lehetőség, akkor egy szerelő is eljön velünk.
Az étkezésre mennyire kell figyelned?
Nem igazán kell. Szükség van a nagy erőre és persze az acél idegekre!
Ugye, ez egy eléggé költséges sportág. Vannak anyagi támogatóid?
Vannak szponzoraim, többnyire barátok, de ez nem mindig elég. Például ezért is nem tudunk végig menni a Magyar bajnokságban sem.
Nagyon fiatalon értél el hatalmas sikereket. Hogyan tudod kezelni ezt a hírnevet?
Nehezen! Eléggé szégyenlős vagyok, úgyhogy nem szeretek szerepelni. A szponzorok miatt viszont szükséges a sok fotó.
Milyen színekben versenyzel?
Magyarban! Nagybányai vagyok, ott születtem. Magyar nyelvű iskolába járok. Később a győri autómérnöki iskolába szeretnék továbbtanulni. Tavaly a TQS Hungary klubnak versenyeztem, idén a Proex Sport KFT-nál nyomom a pedált.
Hogyan néz ki egy heted, miből állnak a napjaid?
Minden nap suli. Hétfő 2 óra angol, kedd 2 óra gitár, szerda dicséret zenekarban gyakorlunk, csütörtökön gyüli, péntek pihenőnap. Szombat reggel cserkészek, délután ifi találkozás, vasárnap újra Istentisztelet. A gyülekezetünkben én vagyok a gitáros. Amikor versenyem van a hétvégi program borul.
Kit tekintesz példaképednek a pilóták közül?
Igen, négy versenyzőt is példaképemnek tekintek. Sebastien Loeb, Stephane Peterhansel, Niki Lauda és Michael Schumaher.
Mi az életmottód?
Latinul így hangzik: „Nihil Sine Deo”, ami annyit tesz „Semmit se tégy az Úr nélkül”. Szeretem, amit csinálok! Kicsit úgy érzem, ki lógok a sorból, mivel én az Úr dicsőségére teszem, amit teszek. Az Ő kegyelmét reklámozom, míg mások gonosz, démoni erőket. Az Úr az, aki igazi győzelemre vezet!
Van még valami, amit szeretnél elmondani?
Igen, két dolog. Sose becsüld le az ellenfeled és mindenért az Úrnak adjunk hálát, a dicsőséget feléje irányítsuk!
Köszönöm, hogy rendelkezésemre álltál és ilyen nyitottan megosztottad velünk eddigi pályafutásod!
Din partea mea onoarea, részemről a megtiszteltetés!
Grósz Szilárd
©2019 Hit Sport Team - minden jog fenntartva.